MAGYARSÁGISMERET

A nemzeti jelvények

A nemzeti jelvények a nemzeti összetartozás látható kifejezői. Jelképei annak az egységnek, melyet a nemzeti érzés, a Haza iránti hűség és áldozatkészség jelent a nemzet tagjai számára. A nemzeti jelvények nemzeti kincsek és szentek. Ezeknek a jegyében dolgozik, verejtékezik, küzd és harcol az egész nemzet boldogságáért, a szebb jövőért. A nemzeti jelvények jelentik még a múltat és a jövőt is.

A magyar zászló

A magyar zászló szent jelképe a magyar nemzet hatalmának és sorsának. Ezért a magyar cserkész előtt a legteljesebb tisztelet tárgya. A nemzeti zászló alatt és zászlóért harcolt a magyar évszázadokon keresztül.

Tiszteld és szeresd a zászlót, a teljesítsd iránta való kötelezettségeidet!

Kötelezettségeid:

1. Ismerd a zászlót.

2. Tisztelegj a zászló előtt.

3. Küzdened kell a zászló a zászló megbecsüléséért.

4. Más nemzet, csapatok, egyesületek zászlaját ugyanolyan tiszteletben tartsd.

Az állami kiscímer

A címer az állam hivatalos jelképe. Áll: pajzsból és a Szent Koronából.

A pajzs középen egy egyenes vonallal két részre van osztva. A jobb mezőben nyolc vörös-ezüst (tehát vörössel kezdődő és ezüsttel végződő) pólya van, a bal vörös mezőben zöld hármashalom emelkedik ki. A középső, legmagasabb halmon az ötágú aranykorona nyugszik. A középső halomból emelkedik ki a kettős ezüstkereszt.

A nemzeti imádságok

A nemzeti imádságok-legalábbis azok első két versszakát-minden cserkésznek tudnia kell.

A Himnuszt és a Szózatot, ha erre alkalom nyílik, a cserkész mindig fennhangon énekli. A Himnusz, Szózat és Magyar Hiszekegy alatt tisztelgünk.

Nemzeti ünnepeink

Március 15. : Az 1848-49-es szabadságharc. Ez a napa szabadságharc és a magyar ifjúság ünnepe. 1848. március 15-én kitört a forradalom. Magyarországon ekkor már több száz éve a Habsburg királyok uralkodtak. A magyar fiatalok vissza akarták szerezni az ország függetlenségét. 12 pontban foglalták össze, milyen jogokat követelnek a nemzetnek. Amikor Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalta a Talpra magyar kezdetű versét, az összegyűlt tömeg lelkesen szavalta vele: A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk. A Habsburgok szembeálltak a forradalommal. Küzdeni kellett a reformokért. Kossuth Lajos lelkesítő beszédeivel hívta harcba az országot.

Kölcsey Ferenc (1823) Vörösmarty Mihály (1837)

megz. Erkel Ferenc (1845) megz. Egressy Béni (1840)

Magyar Himnusz Szózat

Augusztus 20. : Szent István napja. Ezen a napon az első magyar királyra emlékezünk. Szent István tette a magyarokat keresztényekké. 1001-ben koronázták meg a pápától kapott koronával. Szent István a keresztény valláson kívül az európai életformát és kultúrát is meghonosította Magyarországon. Törvényeivel erős gazdasági és politikai alapot teremtett.

Október 23. : Az 1956-os szabadságharc. Magyarországot 1945-ben a 2. világháború végén megszállta a Szovjetunió. Sok embert ártatlanul bebörtönöztek. Az emberek nem utazhattak külföldre, őket sem látogathatta senki. Az ország gazdasága a szovjetunió érdekeit szolgálta.

1956. október 23-án Budapest egyetemi ifjúsága 16 pontban követelte a magyar függetlenség helyreállítását. Munkások, gyerekek, tanárok, egyetemisták együtt emeltek barikádokat a fővárosra támadó idegen tankok ellen. Szinte puszta kézzel vonultak a páncélosok ellen. A magyar nép bátor kiállása világraszóló esemény volt. Nagy Imre miniszterelnök kihirdette Magyarország semlegességét. Követelte az összes szovjet csapatok kivonulását az ország területéről. Az orosz tankok nemsokára újra megindultak. A szabadságharc vezetőit kivégezték. Október 23-án fejet hajtunk a magyar hősök előtt.

Hitvallás Papp-Váry Elemérné

Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában,

Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában.

Amen.

A magyar történelem jelentősebb eseményei

i.e. 500-i.e. 550 Magna Hungaria(a mai Baskíria)

8. század Magyar törzsek Levédiában

830 körül A magyarság kiválik a Kazár Birodalomból

9. század A magyarok a besenyők támadása elől Etelközbe vonulnak

895-900 Honfoglalás

907 Árpád nagyfejedelem halála

10. század Kalandozások

955 Vereség Ausburgnál, Lech-mezei csata(Lehel, Bulcsu)

972-997 Géza nagyfejedelem

997-1038 I. (Szent) István

1000 A magyar királyság megalapítása, István királlyá koronázása

1077-1095 I. (Szent) László király uralkodása

1095-1116 Könyves Kálmán uralkodása

1222 Az első Aranybulla kiadása(II. Endre)

1235-1270 IV. Béla, a második honalapító

1241. ápr. 11. A muhi csata (tatárdúlás)

1301 III. Endre halála, az Árpád-ház kihalása

1308-134 Károly Róbert magyar király

1335 A magyar, a cseh és a lengyel király találkozója Visegrádon

1456 Hunyadi János győzelmet arat Nándorfehérvárnál a török felett

1458-1 90 I. (Hunyadi) Mátyás király uralkodása

1514 A Dózsa György vezette parasztháború

1526. aug. 29. A mohácsi csata, II. Lajos király halála

1541 Buda török kézen, az ország három részre szakadása

1552 Eger ostroma, Dobó István megvédi a várat

1566 Szigetvár ostroma(Zrínyi Miklós kirohanása)

1604-1606 A Bocskai vezette felkelés

1613-1629 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem

1678-1685 A Thököly Imre vezette kuruc felkelés

1699 A karlócai béke, véget ér a 150 éves török uralom

1703-1711 A Rákóczi-szabadságharc

1740-1780 Mária Terézia uralkodása

1780-1790 II. József Magyar király

1794 A magyar jakobinusok mozgalma

1825-1848 Reformkor Magyarországon

1848. márc. 15 . A magyar forradalom és szabadságharc kezdete

1849. aug. 13. A világosi fegyverletétel

1849. okt. 6. Batthyány Lajos és a 13 honvédtábornok kivégzése

1849-1850 Haynau rémuralma

1850-1859 A Bach-korszak

1867 A kiegyezés, Ferenc József megkoronázása

1875-1890 Tisza Kálmán miniszterelnöksége

1896 A millenniumi ünnepségek

1914 Ferenc Ferdinánd meggyilkolása, az I. világháború kezdete

1918 A Monarchia felbomlása, az új államok keletkezése

1920 A trianoni békeszerződés aláírása

1939 A II. világháború kezdete

1945 májusa A hadműveletek befejezése Európában

1956. okt. 23. A forradalom kitörése

1989 A fordulat éve

1996 Millecentenáriumi ünnepségek- 1100 éve a Kárpát-medencében

Hét vezér: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm

Hét törzs: Kürtgyarmat, Megyer, Jenő, Tarján, Nyék, Kér, Keszi

Aradi vértanúk: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly

Nobel-díjas magyarok: Lénárd Fülöp, Bárány Róbert, Zsigmondy Richárd, Szent-Györgyi Albert, Hevesy György, Békésy György, Wigner Jenő, Polányi János, Oláh György, Harsányi János, Wiesel Elei, Gábor Dénes, Kertész Imre

Magyar zeneszerzők: Erkel Ferenc, Kodály Zoltán, Bartók Béla,

Magyar festők: Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály, Feszti Árpád

Magyar olimpikonok: Egerszegi Krisztina-úszás, Papp László-boksz, Hegedűs Csaba-birkózás, Magyar Zoltán-torna, Kőbán Rita-kajak